Kihasználatlan lehetőségek a zöldség- és gyümölcstermesztésben

Az OTP közleményében kiemelte – mint ahogy azt a NAK is többször, több fórumon hangoztatta –, hiába adottak a feltételek a zöldség- és gyümölcstermesztéshez, a rendszerváltás óta mindez szűkülő termőterületen, az uniós átlagtól messze lemaradó termelékenységgel működik. A szakértők szerint túl dominánsak a magyar agrárgazdaságban a gabonafélék és az ipari növények, miközben nagy lehetőségek lennének a kertészet fejlesztésében, hiszen Magyarország több komparatív előnnyel rendelkezik ezen a téren, mint például az állattenyésztésben.

Az elmúlt évtizedekben az EU-s támogatások ellenére is stagnált a magyarországi kertészet teljesítménye. Hiába alkalmaz egy szűkebb termelői kör intenzív, korszerű termesztéstechnológiát és mezőgazdasági gépeket, a gazdálkodók nagy része továbbra is elavult módszerekkel, alacsony terméshozamot produkál.

A zöldségfélék hazai átlaghozama az EU-ban többnyire a középmezőnyben helyezkedik el, de a gyümölcsféléknél ez a nyugat-európai hozamoknak csak felét-harmadát teszi ki.
Az EU-csatlakozás után Magyarország zöldségtermő területe több mint negyedével esett vissza, leginkább a paradicsom kárára, jelenleg legnagyobb részén zöldborsót, görögdinnyét, első helyen pedig csemegekukoricát termesztenek. Az utóbbit tekintve Magyarország világszinten is kiemelkedő, Európában 40-45 százalékos a részesedése.

A gyümölcstermő terület is csökkent. A zöldség-gyümölcs szektor jelenlegi helyzetét azonban sem a külső körülmények, sem adottságaink nem indokolják, miközben a külpiacokon érzékelhető a folyamatosan növekvő, és az egyre igényesebb termékek felé forduló kereslet: az elmúlt évben a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, illetve tartósítás a teljes élelmiszeripari exportárbevétel 15 százalékát jelentette.

(Forrás:MTI/nak.hu)